Amikor a válság lehetőség: Miért válhat építő erővé egy párkapcsolati krízis?

Amikor a válság lehetőség: Miért válhat építő erővé egy párkapcsolati krízis?

Egy kapcsolat természetes ritmusához hozzátartoznak az elakadások és a bizonytalanságok. Ezek nem feltétlenül az összeillés hiánya, az együtt élés lehetetlensége, a szeretet hiánya, hanem az életünkkel együtt változó helyzetek – új szerepek, életciklusváltások, megterhelő időszakok –, amelyek próbára teszik a két ember közti kapcsolódást. Ezek a változások, krízishelyzetek törvényszerűen bekövetkeznek a kapcsolatokban. Sokan azt tartják ideálisnak, ha el tudják kerülni ezeket a krízishelyzeteket. De ezt nagyon kevés esetben sikerül megúszni. Viszont, ha közösen képesek megtalálni a működő megoldást, akkor ebből a kilátástalan helyzetből olyan mértékű fejlődés lehet a kapcsolatban, ami a korábbi fantasztikus élményeket is felülmúlhatja.

Párkapcsolatunkban sosem az a cél, hogy örökké a kezdeti, idealizált szimbiózisban maradjunk, hanem az, hogy az élet különböző szakaszaiban újra és újra képesek legyünk egymáshoz hangolódni. Sem mi, sem a világ, amelyben élünk, sem az életkörülményeink nem maradnak abban az állapotban, amiben a megismerkedésünkkor és az azt követő szakaszban volt. Így aztán természetes, hogy egy idő után semmi sem olyan, mint régen. Az élet újra és újra új szituációk elé állít minket, melyekre reagálunk valahogyan. Ahogyan reagálunk, az természetesen hatással van a kapcsolatunkra és a párunkra. És természetesen ránk is hatással van, ahogyan ő reagál az újabb és újabb élethelyzetekre.
Ezek a hatások aztán pillanatok alatt tudnak kiváltani belőlünk olyan érzéseket, érzelmeket, hiányokat, hogy egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy egy teljesen más kapcsolatban vagyunk, mint amilyet vártunk tőle korábban. Elindulnak a konfliktusok, és a meg nem értettség érzése. Elbizonytalanodunk, hogy amellett az ember mellett vagyunk-e jó helyen, akit választottunk, vagy hatalmas tévedést követtünk el. A krízis valóban sodorhat romboló hatalmi játszmákba, fárasztó vitákba és érzelmi bezárkózásba – de ugyanúgy lehet egy olyan pont is, ahol új minőségben találunk vissza egymáshoz, és erősebb alapokra építhetjük a kapcsolatot. Egy ilyen munkában rengeteget tanulhatunk magunkról és a másikról is. Mitől érzem magam szeretve, mitől érzem magam biztonságban, milyen minták, korábban megélt élmények, érzések kapcsolnak be, amikor bezárkózom, vagy épp támadni kezdek. A romboló veszekedéseket kicserélhetjük nehéz, de egymáshoz sokkal közelebb hozó beszélgetésekre.

Két ember, akik valaha mélyen kötődtek egymáshoz, időnként eltávolodhat. De hogy ez az eltávolodás végleges lesz-e, vagy egy újratalálkozás kezdete, sokszor tudatos döntés és közös munka kérdése. A veszteség és a távolság élménye gyakran – akár szakember támogatásával – átfordítható növekedéssé: olyan tapasztalattá, amely később valódi stabilitást és érettebb kapcsolódást hozhat létre.

Nem könnyű, de egy igazán érett, szívet melengető párkapcsolathoz vezető úton elkerülhetetlen.